Tudtad, hogy a márciusi ifjak a nyomdatulajdonos titkos engedélyével foglalták el a nyomdát, hogy a Nemzeti dalt és a 12 pontot kinyomtassák?

A 173 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én történtek emblematikus mozzanata volt a szabad sajtó első termékeinek, a Nemzeti dalnak, illetve a Tizenkét pontnak a kinyomtatása, amelyre a Landerer és Hackenast elnevezésű nyomdában került sor.

A Landerer család a 18. század eleje óta működtetett nyomdákat Budán, illetve Pesten, a szóban forgó intézményt 1784-ben alapították. A nyomda akkori vezetője, Landerer Lajos 1840-ben társult Hackenast Gusztávval, így a cég neve Landerer és Hackenastra módosult. Ők nyerték el a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap kiadási jogát.

Nem véletlen, hogy a forradalmárok pont a Landerer és Hackenastot keresték fel követeléseikkel, mivel az az 1840-es évek második felére az ország legkorszerűbb és legjobban felszerelt nyomdájává vált, így Petőfi és társai tudták, hogy itt számíthatnak a legjobb minőségű és leggyorsabb nyomtatásra, és mint utóbb kiderült, némi együttműködésre is.

Visszaemlékezések szerint a kiváló összeköttetésekkel rendelkező – soha nem bizonyított híresztelések szerint rendőrségi besúgó – Landerer Lajos március 15. előestéjén értesült róla, hogy mit terveznek a fiatalok és nagy mennyiségű papírral valamint teljes személyzettel várta az ötezer főnyi tömeget. A látszat kedvéért először fennhangon megtagadta a forradalmárok követeléseit, hivatkozva arra, hogy az iratok cenzúrázatlanok, de aztán odasúgtam Petőfinek, hogy foglaljanak le egy nyomdagépet a nép nevében. Petőfi, Irinyi József, Vasvári Pál és Jókai Mór így tettek, és a lefoglalt gépen kinyomtatták a Nemzeti dal és a Tizenkét pont kéziratait.

Landerer Lajosnak a világosi fegyverletételt követően rövid ideig bujkálnia kellett, majd bár hazatérhetett, nem vezethette a cégét, amely üzlettársáé, a márciusi forradalmi eseményekből, – politikai és üzleti kapcsalatait féltve – kimaradó Hackenast Gusztávé lett.